A másodlagos lakás vásárlása nem probléma, de ha csakNe veszítsd el ezt az otthont! Végül is a helyzetek különbözőek, és jobb előre átgondolni a következményeket. Megbeszéltük egy szakemberrel a lehetséges legkellemetlenebb eseteket. Ám hirtelen feltámadt tulajdonosok, ismeretlen örökösök és meggondolt eladók jelennek meg. Mire kell gondolni a szerződés aláírása előtt, és mit kell tudni, ha a problémák továbbra sem elkerülhetők? Anastasia Dobrovolskaya válaszolt kérdéseinkre. Anastasia Dobrovolskaya, bármilyen profilú ingatlanügyvéd. Tanulmányait a G. V. Plekhanovról elnevezett Orosz Közgazdasági Egyetemen és az Orosz Föderáció elnöke mellett működő Orosz Nemzetgazdasági és Közigazgatási Akadémián végezte. 22 éves tapasztalattal rendelkezik, és 17 éve dolgozik magánpraxisban. — Vettem egy másodlagos lakást, de hamarosan az egyik eladót őrültnek nyilvánították, és bevitték a megfelelő klinikára. Felmondhatják az üzletet és megfoszthatnak a lakásomtól? — Ennek lehetővé tétele érdekében magának az eladónak vagy gyámjának kell bírósághoz fordulnia. És bizonyítsa be, hogy a tranzakció időpontjában az eladó már őrült volt, és az ügylet befejezése után életkörülményei romlottak. Itt fontos, hogy van-e más ingatlana, és melyik klinikán tartózkodik. Hiszen előfordulhat, hogy a lakás eladásából befolyt pénzt az eladó vagy gondviselői a körülmények javítására költötték - rendelőért, ápolónőkért, lakhatásért más városban. Vagyis mindenekelőtt a bíróságon kell majd bizonyítaniuk, hogy a lakás eladása negatív hatással volt az eladó életére és egészségére, és nem vette észre, hogy ez az eladás káros volt számára.
— Az egyik ügyfél meghalt – továbbaz azt követő napon, hogy az adásvételi szerződést benyújtották a Rosreestrnek regisztrációra, és a tranzakció minden résztvevőjének nem volt ideje megerősíteni annak jogszerűségét. Mit tegyenek? — Az elhunyt örököse megállapodást kaphat a Rosreestrtől, ha rendelkezik meghatalmazással. És ha nincs meghatalmazás, az örökösnek kapcsolatba kell lépnie egy közjegyzővel, aki hivatalos kérelmet intéz a Rosreestrhez, és megkapja a megállapodást. Az ügyletre vonatkozó információk megerősítése után a közjegyző jogosult az ingatlant az elhunyt vevő örökösének nevére bejegyeztetni.
— Lakás vásárlását tervezem, deegyik tulajdonosa, egy 17 éves tinédzser ellenzi, míg a szülei igen. Tiltakozhat-e egy tinédzser a tranzakció ellen annak ellenére, hogy kiskorú? — Ehhez minden joga megvan. A kiskorú tulajdonos 14-18 éves korig a nagykorú tulajdonosokkal azonos alapon adásvételi szerződést köt, az egyik szülő beleegyezésével. Sőt, még ha a gyermek tulajdonosa 14 év alatti (és nem tudja aláírni a szerződést, mert törvényes képviselői járnak el helyette), de 11 év feletti, a gyámhatóság köteles felhívni, és kideríteni, hogy beleegyezik-e az eladásba. a lakást. Ha a gyerek ellenzi, a gyámhatóság nem adhat engedélyt a lakás eladására. Ha a szülők hirtelen mégis a gyermek beleegyezése nélkül kötöttek ügyletet, akkor a gyermek tizennyolcadik születésnapjának beköszöntével jogában áll bíróságon fellebbezni az ügylet ellen, ha bizonyítja, hogy az a hozzájárulása nélkül történt, és életkörülményei romlottak. az eladás után.
— Lakást szeretnék venni cselekvőképes személytőltulajdonosa, de az iratokat fogyatékossága miatt maga nem tudja aláírni. Mit kell tennem, hogy biztosítsam a tranzakció átláthatóságát és a lakásom épségét a vásárlás után? — Ilyen esetekben van egy közjegyzői szolgáltatás „kézi applikátor”. Ez egy független személy, aki aláírja a szerződést az eladó helyett, és megerősíti, hogy az eladó valóban el akarta adni a lakást, és valóban nem tudja maga aláírni a szerződést. Fontos, hogy a „büntetőnek” ne legyen személyes érdeke egyik félben sem. Ilyen helyzetben pedig orvost hívhat az ügylethez, aki megvizsgálja az eladót.
— Néhány éve vettem egy lakástegy nő, aki otthont örökölt néhai férjétől. Most pedig a hivatalosan halottnak nyilvánított férje hirtelen hazatért. Visszakaphatja a lakását? — Itt meg kell értened, hol volt a férjed ezekben az években. Ha nem szabad akaratából hiányzott, akkor van esélye. De itt fontos, hogy nem a lakást követelheti vissza, hanem annak a pénznek egy részét, amit a felesége az eladásért kapott. Ezért komoly szerepe lesz a házastársak kapcsolatának, és persze annak, hogy a szerződésben benne volt-e a lakásért fizetett teljes ár, hogy a férj követelhesse a részét a feleségétől. Nem kevésbé fontosak lesznek a hazatérő házastárs jelenlegi életkörülményei. És ismét a férjnek kell bizonyítania, hogy valóban nem a feleségével való megegyezés alapján, nem önszántából volt távol, hanem súlyos, rajta kívül álló ok miatt volt a belépési zónán kívül.
— Egy idős nő felajánlja nekemélethosszig tartó tartási szerződést kötni, melynek értelmében halála után én leszek a lakása tulajdonosa. Egyúttal vállalom, hogy élete végéig gondoskodom a nőről. Vajon a rokonai megtámadhatják ezt az üzletet, és megkaphatják a lakást? — Megpróbálhatják, de ez nem lesz olyan egyszerű. A hozzátartozóknak kell bizonyítania, hogy nem gondoskodott az idős nőről, és nem teljesítette a szerződésben vállalt kötelezettségeit. Ezért feltétlenül meg kell őriznie az összes nyugtát, és nyilvántartást kell vezetnie minden kiadásáról, amely az osztályán felmerült. A gondozottnak számlát is nyithatsz, és oda utalhatod a pénz egy részét, havonta kaphatsz tőle nyugtát arról, hogy a gondozott mindennel elégedett, és minden esetre érdemes tanúkat tartani, akik erősítse meg, hogy valóban gondoskodott erről az idős nőről, gondoskodott róla, és időt és pénzt fordított rá.
— Lakást szeretnék venni egy személytőlaki a válás szélén áll. Egyedüli tulajdonosa annak a lakásnak, amelybe még a szovjet időkben költözött, de csak házasságkötése után privatizálta. A lakás soha nem cserélt gazdát. Megtámadhatja-e a második házastárs az ügyletet annak lezárása után, ha elválik, és úgy dönt, hogy igényt tart erre a lakásra, tekintve azt közös tulajdonnak? — A házastársaknak csak ahhoz van joguk, amit a házasság során szereztek, vagyis csak ahhoz, amit megvásároltak. A privatizált, adományozott vagy örökölt lakás nem ilyen. De van egy figyelmeztetés! Ha a házasság előtt vásárolt lakásban mindkét házastárs a házasságkötést követően javítást végzett, és mindkettőjüknek költségei merültek fel emiatt, akkor mindkét házastársnak joga van e költségek felét követelni. A javítás már közösen szerzett tulajdonnak minősül, jelen esetben a lakás feljavítása vagy értéknövelése.
Ne feledje, hogy vannak törvényi szabályok, de ugyanakkorMinden konkrét helyzetet egyedileg elemeznek. Számos árnyalat van, amely befolyásolhatja az eredményt, és néha figyelembe kell vennie a legkisebb részleteket is. Ezért nagyon fontos, hogy alaposan gondolja át a tranzakciót, és ne hanyagolja el a szakember hozzáértő segítségét.
Másodlagos lakások vásárlása: milyen veszélyek várnak rád
